Komposztálás

 

 

A talajjavítás kiváló anyaga a komposzt, melynek tulajdonságai, értékei hasonlók az érett istállótrágyáéhoz. A komposztálás egy időigényes folyamat, mely nyáron gyorsabban, télen lassabban megy végbe. A végeredmény azonban minden időt kárpótol, mivel a növények számára szerves trágya képződik.  A levelek, a zöldségféle hulladéka, a gyep nyiradéka, az elpusztuló egynyári növények alapjai lehetnek egy tápanyagban gazdag komposztnak. A jó komposzthoz megfelelő nyersanyag szükséges, mely változatosságával gazdagítja a végeredményt.
Jó komposzthoz pár összetevő: lomb, bizonyos gyomok, konyhai zöldséghulladék, lekaszált fű, szalma, letermett zöldség, nyesedék, fűrészpor.
NE kerüljenek a komposztba beteg, kártevőktől hemzsegő növényi részek, nem bomló anyagok, valamint főtt konyhai hulladékok.
A komposztáló mikroorganizmusok a levegő oxigénjét felhasználva hőtermelődés mellett gyorsan, szagtalanul bontják le az anyagokat. Ha a bomlás levegőtlenül folyik, metángáz szabadul fel, jellegzetes bűzt árasztva. Érdemes mindezek elkerülése érdekében a komposztot időnként átforgatni. A növények szempontjából a legkedvezőbb komposztfajta a gilisztakomposzt. A giliszták emésztés során a hulladékokat egyszerűbb felépítésű anyagokra bontják, s ezek kis gömböcskék formájában kerülnek ki az emésztőcsatornájukból. Ez a talajnak kiváló szerkezetet biztosít, növényi növekedést serkentő anyagokat, aminosavakat, tápanyagokat tartalmaz.

(forrás: Kincses Kalendárium 97, Sokat ér a hulladék, Lackó Mária kertészmérnök tanácsai)

Válasz hagyása