A mostani történet selejtezésnek indult. A fenti két vállfa már huszadjára került a kezembe, amikor megláttam bennük valamit…
A vállfa külső borítását kinőtt gyermekruhából szabtam, a zsinegeket pedig használt (még szakadt is volt közte) papír ajándéktáskák fülei képezték. Egy játékos kosárból válogattam plüssöket, melyek a mai napig a feledés homályába vesztek.
Az ötlet után jöhetett a megvalósítás 😊
1. gondosan megtisztítottam minden alapanyagot,
2. levágtam mindkét vállfáról az akasztót,
3. kinőtt ruhácskából szabtam és varrtam meg a vállfa új ruháját,
4. pár régi, szakadt papírtáskát megfosztottam a fülétől, amivel kötözgettem össze a különálló részeket, hogy egy egésszé váljanak.
Az alkotás folyamatának bemutatása képekben:
innen indultunk,
hozzávalók, alapanyagok keresése,
akasztók eltávolítása,
új külső szabása,
varrása,
zsinegekkel való kötözés, görcsölés.
A végeredmény egy függőjáték lett, melyet rögtön a gyerekek szolgálatába állítottam és így megkezdhette új életét. 😊
A talajjavítás kiváló anyaga a komposzt, melynek tulajdonságai, értékei hasonlók az érett istállótrágyáéhoz. A komposztálás egy időigényes folyamat, mely nyáron gyorsabban, télen lassabban megy végbe. A végeredmény azonban minden időt kárpótol, mivel a növények számára szerves trágya képződik. A levelek, a zöldségféle hulladéka, a gyep nyiradéka, az elpusztuló egynyári növények alapjai lehetnek egy tápanyagban gazdag komposztnak. A jó komposzthoz megfelelő nyersanyag szükséges, mely változatosságával gazdagítja a végeredményt.
Jó komposzthoz pár összetevő: lomb, bizonyos gyomok, konyhai zöldséghulladék, lekaszált fű, szalma, letermett zöldség, nyesedék, fűrészpor.
NE kerüljenek a komposztba beteg, kártevőktől hemzsegő növényi részek, nem bomló anyagok, valamint főtt konyhai hulladékok.
A komposztáló mikroorganizmusok a levegő oxigénjét felhasználva hőtermelődés mellett gyorsan, szagtalanul bontják le az anyagokat. Ha a bomlás levegőtlenül folyik, metángáz szabadul fel, jellegzetes bűzt árasztva. Érdemes mindezek elkerülése érdekében a komposztot időnként átforgatni. A növények szempontjából a legkedvezőbb komposztfajta a gilisztakomposzt. A giliszták emésztés során a hulladékokat egyszerűbb felépítésű anyagokra bontják, s ezek kis gömböcskék formájában kerülnek ki az emésztőcsatornájukból. Ez a talajnak kiváló szerkezetet biztosít, növényi növekedést serkentő anyagokat, aminosavakat, tápanyagokat tartalmaz.
(forrás: Kincses Kalendárium 97, Sokat ér a hulladék, Lackó Mária kertészmérnök tanácsai)
Miért is? – Egészségünk érdekében. Ezen termékek termesztése és feldolgozása során kerülik a műtrágya és a növényvédő szerek használatát. A kártevők és a gyomok irtására, a betegségek kezelésére talajkímélő természetes módszereket használnak. Az ökologikus termékek nem tartalmaznak ízfokozókat és mesterséges színezéket. Feldolgozásuk szintén környezetkímélő módon történik. – Csupán csak mindezért! 😊
Régóta játszadoztam a Pitypang szirup készítésének gondolatával. A megvalósításra most került sor. Évekkel ezelőtt olvastam Maria Treben Egészség Isten patikájából című könyvet, melyben megtalálható, olvasható a szirup kőbe vésett receptje. Innen indult el a lelkesedésem, hogy ezt még talán én is meg tudom csinálni. Azért bíztam benne, hogy a világhálón lévő tudásbázis majd biztos tud valami újat mutatni. Hát nem igazán. Az interneten olvasgatva láttam, többen készítettek már gyermekláncfű szirupot, viszont túlnyomó többségük ezt a receptet használta fel. Valami mást szerettem volna, viszont a végén mégis emellett döntöttem én is. Forrás: Maria Treben Egészség Isten patikájából könyv 22. oldal 2. bekezdés. Készítésem során én megfeleztem a könyvben írt mennyiségeket. Folyamat:
1 összmarék pitypang virágot tettem fél liter hideg vízbe,
melyet tűzhelyem legkisebb rózsáján takarékon feltettem főni,
elzártam a gázt, ahogy elkezdett zubogni,
hagytam állni a főzetet egy éjszakára,
másnap leszűrtem,
kinyomkodtam a virágot is,
a levet feltettem ismételten főni ugyanarra a kicsi rózsára, takarékon,
hozzáadtam fél kiló cukrot (tudom, hogy rengetegnek hangzik),
negyed citrom levét (ez annyira nem hangzik rengetegnek),
fedő nélkül főzőcskéztem (kevergettem-kavargattam).
Végeredmény: közel 4 dl ízletes szirupot sikerült kifőzni😊
Hozzávalók: – mosószappan (reszelve) 50 g. – mosószóda 50 g. – szódabikarbóna 30 g. – ecet 1 dl. – illóolaj 20 csepp – víz 3 liter
Korábban bevált, így itt sem használtam a készítés során botmixert, elegendő volt egy fakanállal való kevergetés, valamint a tűzhelyen való főzés helyett csak forrásban lévő vizet öntögettem a keverőtálba. Végeredmény 🙂
Jó tanács: Nem érdemes hűbelebalázs módjára időt spóroló célzattal minden hozzávalót egyszerre egybeönteni. Legalábbis nekem nem jött be. Nem pudingosodott be a gél, hanem 3 liternyi vízen úszkáló szappan lett a végeredmény, melyen nem segített már a főzés sem. Felmosásra alkalmas még a szer, de mosásra inkább másikat készítettem, ami már jó is lett. A készítés menete a következő: 1. lereszelem a szappant
2. kimérem az 50 grammot és beleteszem egy minimum 4 literes tálba
3. 1 liter zubogó vízzel leöntöm, addig keverem míg szépen feloldódik
4. jöhet az 50 g. csodaszóda és a 30 g. szódabikarbóna
5. 1 liter zubogó víz és oldódásig való keverés
6. PIHENTETÉS!!! (hagyjuk kihűlni, szépen össze kell állnia)
7. 1 liter zubogó vízzel való felöntés
8. mehet hozzá az 1 dl ecet és a 20 csepp illóolaj (összekeverés) 9. PIHENTETÉS!!! (hagyjuk kihűlni, pudingszerűvé kell dermednie)
10. összekeverés és lehet is flakonba önteni KÉSZ!!!
Elfogyott a mosószerem, hát készítettem. Már régebben is csináltam, de szerettem volna valami olyat alkotni, ami nem sűrűsödik bele a flakonba, nem marad benne a mosógép tartályában miután lejár a program. Sikerült! Nekem ez bevált. Egy teljes adag ruha mosásánál 1 dl-t használok belőle, ha fehéreket mosok, csapok hozzá 1 evőkanál Nátrium-perkarbonátot, mely fehérítő, folttisztító só. Ekkor minimum 50 fokon mosok, mert azt olvastam, hogy szürkeséget eredményez, ha kis hőfokon használjuk. De nem is azért vagyunk most itt, hogy a mosási szokásaimat ecsetelgessem, hanem a mosószer elkészítése kapcsán.
A mosógél hozzávalói:
– mosószappan (reszelve) 3 ek. – csodaszóda 3 ek. – citromsav 2 ek. – illóolaj 10-10 csepp (teafa és bármi más) – víz 3 l (forró)
A lenti videó mutatja meg a munkafolyamatot lépésről lépésre.
Az elkészítésnél nem használtam botmixert, elegendő volt egy fakanállal való kevergetés, illetve a tűzhelyen való főzés helyett csak forrásban lévő vizet öntögettem a keverőtálba. Mindez elégnek bizonyult. A ruhák mosása mellett, valamikor ezt használom a járólap takarításánál is. A végeredmény 🙂
Ismételten vállalhatatlan állapotban lévő gáztűzhely takarítása vált szükségessé. Korábbi alkalommal is vegyszermentesen oldottam meg ezt a feladatot, (mely itt megtekinthető: Tűzhely takarítása vegyszermentesen, de most nem volt arra idő, hogy a cukros vízzel áztassam, oldjam a szennyeződést közel fél óráig, aztán általános tisztítószert keverjek be és azzal takarítsam meg a felületet. Kicsit gyorsabb megoldásra volt szükség. Ami itthon volt azt használtam. Szódabikarbóna, citromsav, víz.
Folyamat:
összeszedtem a darabos szennyeződéseket a tűzhelyről,
beszórtam a takarítandó felületet szódabikarbónával,
összekevertem 1 dl meleg vizet 1 szűk ek. citromsavval,
ezt a mixet ráöntöttem a szódabikarbónával behintett tűzhelyre (indulhat a pezsgés),
szivaccsal áttöröltem (sika-mika),
papírtörlővel szárazra töröltem (az ázott szódabikarbónával még szépen tudtam tisztogatni),
sima csapvizes szivaccsal lemostam a szemcsés felületet,
papírtőrlővel ismét szárazra töröltem.
Összefoglalva:
Gáztűzhely takarításához szükséges szódabikarbóna, citromsav és víz.
A felületet beszórjuk szódabikarbónával, amire ráöntünk 1 dl vízben feloldott 1 szűk evőkanálnyi citromsavat. Szivaccsal sika-mika, aztán tiszta vízzel sika-mika és már jöhet is a szárazra törlés. ENNYI, VÉGE
Azért nemcsak sikersztorik léteznek, de ez így is van rendjén. Korábban már tisztítottam vízforralóimat sikeresen, melyeket itt (vízforralók vízkőtelenítése) meg is osztottam, de most leírok egy sikertelen próbálkozást is. Lehet, hogy a folyamatot én nem csináltam megfelelően, kihagytam valamit, vagy csak rosszul értelmeztem egy-két dolgot. Amit elértem, hogy a konyhapult úszott a sütőporos és a szódabikarbónás forróvízben egyaránt. Nem azért írom le ezt a kudarcos kísérletemet, hogy másnak elvegyem a kedvét az egésztől, nyugodtan lehet próbálkozni ezzel is, mert ami nekem nem működik az másnak beválhat és jó gyakorlat lehet számára a későbbiekben.
Lépések:
egy csomag sütőpor felforralása a vízforralóban (kevés vízben forraljuk, mert kifutásra hajlamos)
kiöntés
egy csomag szódabikarbóna felforralása a vízforralóban (kevés vízben forraljuk, mert kifutásra hajlamos)
30 perc pihentetés (ez lehetett a gyenge láncszem, ha esetleg több időt hagyok neki, a szóda jobban ki tudta volna fejteni a tisztítóhatását)
