Vegyi anyagok – E-számok

eszámok

Mik is azok az e-számok?

Az e-számok azok a bizonyos adalékanyagok, amiket az élelmiszerek címkéin láthatsz. Általában azért adják hozzájuk, hogy vagy kelendőbb legyen (pl. ízfokozók, állagjavítók), vagy tartósabb legyen (tartósítószerek). Sok esetben, mivel nem természetes anyagok, és ezért az emberi szervezet számára idegen anyagokat tartalmaznak mérgezőek számunkra.

Mit tehetek az e-számok ellen?

Vannak köztük szervezetünk számára szükséges anyagok is. Ilyen pl. az aszkorbinsav. Így nem kell ellenük feltétlenül küzdenünk.

  • Általános szabály, aminek a csomagolásán több mint 5 e-számot látsz és nem tudod mik azok, inkább ne vedd meg!
  • Íme egy e-szám kereső ahol többet tudhatsz meg az e-számokról.

Hasonló írások:

3 hozzászólás: “Vegyi anyagok – E-számok”

  1. Azért ne örüljünk az aszkorbinsavnak!
    A hozzáadott vitaminok egy részét (C, B vitaminok) génmanipulált baktériumokkal állíttatják elő!
    Ráadásul pont az aszkorbinsav (C-vitamin) ami rengeteg szerepet betölt a címkéken, lehet antioxidáns, tartósítószer, avasodásgátló, étkezési sav, savanyúság szabályozó. Főleg, ha azkorbinsav sót olvasunk, akkor tegyük vissza gyorsan a polcra, ugyanis az már kifejezetten mérgező számunkra.
    Jó tudni, hogy az összetétel 2 %-át el nem érő összetevőket nem kell feltüntetni, s általában az adalékanyagok ezt el sem érik. Teljesen eklektikus, hogy mit tüntetnek fel, s mit nem, s a sorrend is, hiába az elfogadott norma (csökkenő részarány) nem mindig ad tájékoztatást.
    Ha valaki arra gondolna, hogy bio minőséget vásárol inkább, neki is csalódnia kell. Az EU biorendeletét 2007-ben megváltoztatták, s jelentős higulást értek el.
    Az emberi fogyasztásra alkalmatlan (ipari vízköoldónak fejlesztették, ahol a klór kigázosodása jelentős kockázattal jár) citromsav is számolatlanul lehet benne a bio termékekben, s még nagyon sok adalékanyagot engedélyeznek. Kinek van gusztusa egy kis nitrites pácsóra, mindjárt pl. egy kis kálium-nitrátra (azonos a kálium-nitrát műtrágyával, ami ilyen formában még rádioaktív is, ha jól tudom).
    Azt is elérte a lobbi (talán a nestlé bébiétel tagozata), hogy a bio bébiételekbe is kötelező legyen hozzáadott vitaminokat bevinni. Csodás: egy kis génmanipulált segítséggel + vitamin, tiszta víz helyett kemény ásványvíz, emellett sószegény. Még jó, hogy egyáltalán élünk és szaporodunk (bár lehet, hogy vannak olyanok, akik ne értik, hogyhogy nem halt még ki az emberiség), de rajta vannak, hogy ne így legyen.
    Túl sokat trükköznek az összetételt illetően. Jó lenne, ha minél többen gondolnák komolyan, hogy ha ők is, így, akkor mi is így, s nem venne meg semilyen hiper-szuperes boltban lévő “élelmiszer készítményt” (persze ua. a kisboltban sem jó).
    +
    Most olvastam a Herbációban, hogy 1g szárított almahéj (porítva) 220mg antioxidáns hatású C-vitaminnak felel meg, s ezt házilag könnyen előállíthatjuk, teljesen természetes, s működik.
    Ugye tudjuk, hogy a mesterségesen előállított anyagok kevésbé hatékonyak, mint a természetesek, azaz hiába kevesebb a vitamin az almában (pl.), mégis hatékonyab a szervezetünkben, mint valami csoda multivit komplex turbó.

  2. Mariann: bocs, de elég sok hülyeséget írtál. Elõször is, a vitamin elõállítás módja gyakorlatilag mindegy, elég szigorú követelmények vannak arra nézve, hogy milyen tisztaságúnak kell lennie az étkezési célú vegyianyagoknak.

    Második: az aszkorbinsav (C-vitamin) teljesen mindegy, milyen szerepet tölt be a címkén, a szervezetünk számára egyaránt hasznos és jó anyag. A C-vitamin az egyik létezõ legkevésbé mérgezõ anyag! A legtöbb embernek pont hogy több C-vitamint kéne fogyasztania…

    Harmadik: az aszkorbinsav sók ugyanolyan hatásúak a szervezetben, mint a C-vitamin. Jó példa erre, hogy súlyos vírusos fertõzések esetén szokták a C-vitamin nátrium sóját adni intravénásan, napi 25-50 gramm mennyiségben… Ezt otthon úgy tudod elõállítani, ha aszkorbinsav oldatba teszel egy kis szódabikarbónát, így nátrium-aszkorbátot kapsz, ami egyáltalán nem mérgezõ (azt leszámítva, hogy a túlzott nátriumbevitel nem ajánlott, ugyanúgy, ahogy a túlzott sófogyasztás sem ajánlott).

    Továbbá, a káliumnitrát nem radioaktív… (ilyen marhaságot) Kis mennyiségben nem mérgezõ, mivel bomlása során a szervezetben ammónia keletkezik, amelyet egy enzim karbamil-foszfáttá alakít, amelyet vagy a fehérjeszintézis használ fel, vagy vizelettel távozik.

    A citromsavból történõ “klór kigázosodása” mint jelentõs kockázat? Na ne viccelj, a csapvízzel sokkal több klórt elfogyasztunk, nap mint nap…

    Mi a bajod a kemény ásványvízzel? Pont hogy szüksége van a szervezetnek ezekre az oldott ásványi anyagokra (persze a mosógépednek nem tesz jót).

    Szóval talán tájékozódhatnál, mielõtt ennyi marhaságokat leírsz… (és lehetőleg ne bulvármagazinokból)

  3. Szia,

    Köszönöm a hozzászólásod. Úgy látom elég tájékozott vagy a témában. Talán ilyen területen is dolgozol. 🙂

    Bár a konyhasóról több ellenkező irányú cikket olvastam. Az egyikben azt írják pl., hogy napi 16 gramm sót kellene magunkhoz vennünk. Erről Te mit tudsz pontosabban?
    Hogyan különbözteted meg a hitelesebb forrásokat a hiteltelenebbektől?

Válasz hagyása

Lépj be a hozzászóláshoz.

A cookie-k segítenek minket a szolgáltatásnyújtásban. Szolgáltatásaink használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk. további információ

A süti beállítások ezen az oldalon "engedélyezett" állapotban vannak, hogy megfelelő felhasználói élménnyel olvashassa ezt az oldalt. Azzal, hogy tovább használja ezt a weboldalt, vagy rákattint az "Elfogadomra" Ön beleegyezik ebbe.

becsuk