Egy kanadai cégnek ragyogó ötlete támadt: Mi lenne, ha a szélkerék mágneseken lebegne mint a mágnesvasút?
Így a tengelyt is elforgatták, függőleges tengelyű szélkereket készítettek.
Az új szélkerék előnyei:
csendesebb
sokkal alacsonyabb szélsebességnél is beindul (2-3m/sec)
nem veszélyes a madarakra
jobb hatásfokú a surlódás csökkenése miatt.
Ám a kínaiak sem voltak restek, egyből koppintották az ötletet, jövőre indul be mind a kanadai, mind a kínai gyártás (nagyobb mint 100W kisebb mint 20kW) szélkerék gyártás. A kínaiak nem csak kicsiben nyomulnak egyes hírek szerint 1-2GW-os erőműveket terveznek ezen az elven, amely 750 ezer háztartást látna el árammal. A project neve maglev.
A kínaiak egyébként több mindent továbbfejlesztettek. A terveik között olyan szélkerekek szerepelnek, amelyek túl erős szélben, kisebb teljesítményűeknél mágnesfékkel, nagyobbaknál kiforduló lapátokkal védekeznek a rongálódás ellen
Az előző cikkhez kapcsolódva, a falevelek is szénmegkötők, amelyek egyenesen oda juttatják a szenet, ahol nagy szükség van rájuk: a talajba.
Ahogy elnézem a kertem, főleg a körtefák alatt feketítik meg a földet. A körtefák levelei már lehulláskor is sokkal sötétebbnek és vaskosabbnak néznek ki mint a mogyorófa, fűzfa, nyírfa, almafa, meggy és barackfáim levelei.
Ezzel valójában sokkal több szenet kötnek meg a fák, mint ha csak a törzsükben, ágaikban eltárolt mennyiséget nézzük. A talajba juttatott szén pedig gazdagítja a talaj élővilágát, valamint feketévé varázsolja azt.
Új technológia van kialakulóban. A bioszén készítés szerves hulladékból.
A komposztálásnak van egy hátránya, hogy sok metán kerül általa a levegőbe. A metán jóval erősebb üvegházhatású gáz, mint a CO2.
A városok hulladékának 35-45%-a szerves hulladék, amelyből bioszenet és energiát állíthatnánk elő.
Így kb. 21%-al csökkenne a városok CO2 kibocsájtása.
A létrejött bioszenet talajhoz keverve, kb 50%-al növelhető a terméshozam.
A talajból az első mérések szerint nem távozik a szén a levegőbe.
Egyetlen hátránya a komposztálással szemben, hogy nem kerülnek vissza az egyéb ásványi anyagok a talajba.
Igaza volt nagyapáinknak, amikor faszenet kevertek a talajhoz!
A villanyszerelő úgy oldotta meg, hogy rákötötte a védőföldet a vízcsőre.
A következő ÉMÁSZ-os kolléga, pedig kb. 30 cm-es földelést dugott le a földbe.
Ezt szeretném most kiváltani, és találtam is rá egy megoldást.
Van egy hosszú vascsövem (kb. 5-6 m). Ezt fogom lenyomni földelésnek.
Itt jön a trükk, amit megint csak egy nagy öregtől tanultam:
Ások egy kis gödröt.
Megtöltöm vízzel.
A cső végét elkezdem a gödör aljához ütögetni.
Így szép lassan elkezd belemenni a földbe. Ha kifogy a víz, pótoljuk.
Arra vigyázzunk, hogy ne álljunk le túl hosszú ideig a cső mozgatásával, mivel megszorulhat.
Az előző cikkhez kapcsolódva, a falevelek is szénmegkötők, amelyek egyenesen oda juttatják a szenet, ahol nagy szükség van rájuk: a talajba.
Új technológia van kialakulóban. A bioszén készítés szerves hulladékból.
Sok régi háznál hiányzik a védőföld.