BeGreeny

A víz nagy kincs, bár hazánkban ezt még nem érezzük annyira.

Több európai országba már tankhajókon szállítják a vizet, ugyanúgy mint az olajat.

Nem beszélve arról is, hogy a csapvíz drága is. Nem olyan jó a kútvíz sem a csapvíz sem locsolásra, mosásra, hajmosásra mint az esővíz. Vannak még öregek, akik még mindig gyűjtik az esővizet a hajmosáshoz.

A legegyszerűbb módszer az esővízgyűjtésre a csatorna kifolyó alá helyezett hordó. Ebben viszont elszaporodhatnak a szúnyoglárvák. Így nem árt, ha tetőt is teszünk rá. Illetve lehet kapni már tetővel ellátott esővíz gyűjtőket, amelyek uv állók, tetővel ellátottak, aljukon csapot is találunk. Az ilyen esővíz hordókban a megfagyott víz sem okoz kárt, ugyanis felfelé elcsúszik a jég, mivel a hordók a tetejük felé tágabbak. Vagy vehető 10-15 ezer Ft környékén használtan 1 köbméteres tartály, ugyancsak csappal, fém keretben. Érdemes megemelni a tartályokat olyan magasra, hogy beférjen a csapjuk alá egy vödör, vagy slagot húzva a csapokra locsolhassunk belőle.

Ha viszont a háztartásban is fel szeretnénk használni az esővízet, akkor íme egy oldal, amely pontos leírást ad a háztartási esőviz használatról.

Kategóriák: egészség, fürdőszoba, ház, kertészkedés, konyha, vegyszermentesen, általános
Luti, 2009 június 10. | 9 hozzászólás »

A hangyairtás csak időleges lehet.
Amint elmúlik a szerek hatása, hamarosan megjelennek az új jövevények.

Így talán egyszerűbb lenne távol tartani őket. Több módszer is van a hangyák elriasztására.

Íme két zöld módszer:

• Fokhagyma. Ezt helyezzük olyan helyekre, ahol bejöhetnek, vagy éppen közlekedhetnek a hangyák. Pl. terasz ajtó 2 oldalára egy-egy gerezdet, vagy az éléskamrába a polcok alá a földre néhány gerezdet.
• Levendula, ezt ültethetjük a kertbe olyan növények közelébe, ahol pl. a hangyák tenyésztik a levéltetveket, vagy ugyanúgy is használhatjuk, mint a fokhagymát. Ezt a módszert még nem teszteltem. Tény, hogy a levendula mellett nem látok hangyákat a kertben.

Kategóriák: ház, kertészkedés, konyha, vegyszermentesen
Luti, 2009 május 13. | 2 hozzászólás »

Egy kanadai cégnek ragyogó ötlete támadt: Mi lenne, ha a szélkerék mágneseken lebegne mint a mágnesvasút?
Így a tengelyt is elforgatták, függőleges tengelyű szélkereket készítettek.

Az új szélkerék előnyei:

• csendesebb
• sokkal alacsonyabb szélsebességnél is beindul (2-3m/sec)
• nem veszélyes a madarakra
• jobb hatásfokú a surlódás csökkenése miatt.

Ám a kínaiak sem voltak restek, egyből koppintották az ötletet, jövőre indul be mind a kanadai, mind a kínai gyártás (nagyobb mint 100W kisebb mint 20kW) szélkerék gyártás. A kínaiak nem csak kicsiben nyomulnak egyes hírek szerint 1-2GW-os erőműveket terveznek ezen az elven, amely 750 ezer háztartást látna el árammal. A project neve maglev.

A kínaiak egyébként több mindent továbbfejlesztettek. A terveik között olyan szélkerekek szerepelnek, amelyek túl erős szélben, kisebb teljesítményűeknél mágnesfékkel, nagyobbaknál kiforduló lapátokkal védekeznek a rongálódás ellen

Kategóriák: energia, energiatakarékosság, ház, általános
Luti, 2008 december 18. | Hozzászólások kikapcsolva

Az előző cikkhez kapcsolódva, a falevelek is szénmegkötők, amelyek egyenesen oda juttatják a szenet, ahol nagy szükség van rájuk: a talajba.

Ahogy elnézem a kertem, főleg a körtefák alatt feketítik meg a földet. A körtefák levelei már lehulláskor is sokkal sötétebbnek és vaskosabbnak néznek ki mint a mogyorófa, fűzfa, nyírfa, almafa, meggy és barackfáim levelei.

Ezzel valójában sokkal több szenet kötnek meg a fák, mint ha csak a törzsükben, ágaikban eltárolt mennyiséget nézzük. A talajba juttatott szén pedig gazdagítja a talaj élővilágát, valamint feketévé varázsolja azt.

Kategóriák: egészség, hulladékkezelés, kertészkedés, vegyszermentesen
Luti, 2008 november 8. | 1 hozzászólás »

Új technológia van kialakulóban. A bioszén készítés szerves hulladékból.
A komposztálásnak van egy hátránya, hogy sok metán kerül általa a levegőbe. A metán jóval erősebb üvegházhatású gáz, mint a CO2.

A városok hulladékának 35-45%-a szerves hulladék, amelyből bioszenet és energiát állíthatnánk elő.

Így kb. 21%-al csökkenne a városok CO2 kibocsájtása.
A létrejött bioszenet talajhoz keverve, kb 50%-al növelhető a terméshozam.
A talajból az első mérések szerint nem távozik a szén a levegőbe.
Egyetlen hátránya a komposztálással szemben, hogy nem kerülnek vissza az egyéb ásványi anyagok a talajba.

Igaza volt nagyapáinknak, amikor faszenet kevertek a talajhoz!

Forrás: Discovery Science – Ökopolisz

Kategóriák: egészség, hulladékkezelés, kertészkedés, vegyszermentesen
Luti, 2008 október 19. | 2 hozzászólás »