Paul Moray (Móray Pál) magyar származású tanár kísérletei alapján.
Ő figyelt fel arra, hogy míg gyümölcsösökben öntözés nélkül nincs termés, addig vannak fák, amelyek a sziklák csúcsán, várromok tetején is bő termést hoznak.
Ezért kezdett el kísérletezni.
Miért ültessünk magról?
Az így ültetett fák szívósabbak. Öntözést sem igényelnek.
Miért szívósabbak az így ültetett növények?
Az ültetés után a mag 2 hajtást hoz. Az egyik elindul lefelé, amíg vizet nem talál. A másik megvárja az alsó hajtást, és csak az után indul tovább. Az így ültetett fáknak nincs elvágva a lefelé menő főgyökerük, mint a vásárolható facsemetéknek. Nincs genetikai ellentét mint a kapható facsemetéknél az oltott és az oltvány között.
Akár sivatagot is fel lehet számolni ezzel a módszerrel.
Milyen fák ültethetők magról?
Szinte bármilyen. A dió az egyetlen kerti fánk (amiről tudok), amely ugyanolyan termést hoz, mint az a fa amiről a mag származik. A többi ültetett növénynél jelentősen eltérhet a termés (ki tudja milyen növényről került beporozásra). Ez elkerülhető, ha az “anyafa” (ahonnan a magot vettük) ágáról oltjuk be a magoncot – így genetikailag nagyon közel állók kerülnek egymáshoz.
Ha ez ilyen egyszerű, mi a hátránya?
Többet kell várnunk az első termésig. Akár 5-8 év is eltelhet, mire egy ilyen fa teremni fog.
Ha sivatagos területen ültetünk, esetleg minden 3. növény fog csak kikelni.
Hogyan ültessünk magról:
- Ássunk egy kis gödröt ott, ahova a fát szánjuk.
- Rakjunk bele egy kis komposztot.
- Helyezzük bele úgy a magot, hogy az vízszintesen álljon (pl. diónál az elválasztó vonal legyen vízszintes)
- Rakhatunk fölé egy levágott fenekű, eltávolított kupakú műanyag üdítős üveget szájjal felfelé. Ez egy kis “üvegházat” képez fölötte. Később távolítsuk el ezt az üveget, hogy ne akadályozza a növényt a további növekedésben.
Végezetül egy történet:
Élt egy pásztor, ha jól emlékszem valahol Dél-Franciaországban.
Itt szinte már sivatagos körülmények voltak. Az emberek is elhagyták a környéket, mert már a források is kiszáradtak, megélhetés is alig volt.
Minden nap fogott 100 magot a pásztor és a botjával kicsi lukakat fúrt a földbe, majd bele szórta a magokat.
Néhány évtized múlva megnőttek a fák, a kiszáradt források újra megeredtek. Az emberek is elkezdtek visszaköltözni az elhagyott területre.
Frissítés:
Egy rajzfilm is készült erről:
Az ember Aki fákat ültetettHasonló írások:
Miközben komposztálsz, gondoskodhatsz akár a téli fűtésről + gázt termelve főzhetsz is. Kb. 4 köbméternyi komposzt a kritikus határ, ahol a belső hőmérséklet 60-70 fok körül állandósul. Kb. 15-20 köbméternyivel megvan egy ~100nm-es ház fűtése + gázellátása főzéshez + meleg vízellátása. Ha ügyes vagy még a kocsidnak is jut.
Jean Pain az erdőtüzek elkerülésére keresett módszert.
Ezért eltávolította az aljnövényzetet (bokrok) a rábízott erdőben. A módszer bevált. A fű ugyan elégett, de ez már nem tett kárt a dél-francia erdőben. Tovább gondolva azonban rájött, ha így folytatja tovább, akkor mivel a területről csak elhordja a tápanyagokat baj lesz.
Figyelme a templomos lovagok felé fordult. Kevés anyag maradt fent. Lassan azonban rájött, hogy Ők miként tették termővé a földjeiket, és fűtötték a házaikat.
Nagy kőmedencékben áztatták a fa-aprítékot, majd ezt komposztálták.
Modernizálta is a módszereket. Így nagy mennyiségű metán gázt sikerült termelnie, komposztálás és meleg víz ellátás mellett.
Az elkészült komposztot, mivel ez csak félkész komposzt kb. 8-10 cm-es vastagságban szétterítve a föld felszínén kiváló terméseredményeket ért el. Jobbat mint műtrágyával.
Amit még tanultam Tőle:
- Ha fahamut szórunk ki a föld felszínére – szikesítjük azt – “A mész és fahamu apának gazdagság, fiának szegénység”.
- Ha éretlen komposztot keverünk bele a talajba akkor az a talajban lévő humusz is elégeti.Hasonló írások: