A víz nagy kincs, bár hazánkban ezt még nem érezzük annyira.
Több európai országba már tankhajókon szállítják a vizet, ugyanúgy mint az olajat.
Nem beszélve arról is, hogy a csapvíz drága is. Nem olyan jó a kútvíz sem a csapvíz sem locsolásra, mosásra, hajmosásra mint az esővíz. Vannak még öregek, akik még mindig gyűjtik az esővizet a hajmosáshoz.
A legegyszerűbb módszer az esővízgyűjtésre a csatorna kifolyó alá helyezett hordó. Ebben viszont elszaporodhatnak a szúnyoglárvák. Így nem árt, ha tetőt is teszünk rá. Illetve lehet kapni már tetővel ellátott esővíz gyűjtőket, amelyek uv állók, tetővel ellátottak, aljukon csapot is találunk. Az ilyen esővíz hordókban a megfagyott víz sem okoz kárt, ugyanis felfelé elcsúszik a jég, mivel a hordók a tetejük felé tágabbak. Vagy vehető 10-15 ezer Ft környékén használtan 1 köbméteres tartály, ugyancsak csappal, fém keretben. Érdemes megemelni a tartályokat olyan magasra, hogy beférjen a csapjuk alá egy vödör, vagy slagot húzva a csapokra locsolhassunk belőle.
Ha viszont a háztartásban is fel szeretnénk használni az esővízet, akkor íme egy oldal, amely pontos leírást ad a háztartási esőviz használatról.Hasonló írások:
Similar Posts:]]>
Ugyan már közeledünk a csatornázáshoz, de amíg nincs kész, addig is valahogy tisztítani kell az emésztőgödröt.
Ehhez találtam egy baktérium kultúrát, amely kipucolja az emésztők zsíros lerakódásait.
Csomagolva lehet kapni, a neve Septifos.
Kertészboltokban vettem először, de azóta láttam már több helyen is.
A csatornázásnál egyébként jobb megoldások is vannak:
- Gyökérzónás tisztítás (Itt növények gyökerei szűrik tisztára a szenyvizet)
- Komposzt WC (Külön kezelik az emberi ürüléket, nem víz öblítéses megoldásokat alkalmaznak, pl. fűrészporral dúsítják, így jobb lebomlást érnek el)
Hasonló írások:
Similar Posts:]]>
Azt még sokan tudjuk, hogy a modern kor mennyi szervezetünkre káros anyagot hozott az életünkbe.
Azt már kevesebben, hogy ezek pontosan mit okoznak, mit lehet használni helyettük, hogyan lehet védekezni ellenük.
Azt, hogy pontosan mit okoznak sokszor még a gyártók sem tudják.
Például a még nem is olyan régen gyártott monitorok és TV készülékek borítását tűzálló műanyagból készítették. A célját tökéletesen betölti (tűzálló), viszont folyamatosan “párologtatnak” rákkeltő anyagokat a levegőbe.
Az EU nem olyan régen fogadott el egy törvényt, melynek következtében elkezdik vizsgálgatni az egyes vegyi anyagok ránk gyakorolt hatásait. Ez sajnos nem kis munka, és sokáig fog tartani. Több 10 évig. Talán már meg sem érjük, mire kézzel fogható eredményei lesznek.
A legtöbb cég eladni akar. Mivel nagy a verseny, olyan, hogy egészségügyileg mit okoz nincs, hiszen nem fér bele a “keretbe”. Reklámjaival elhiteti velünk, hogy mennyivel jobbak az ő modern termékei mint azok a dolgok amiket még 50 évvel ezelőtt használtunk. Pedig sokszor az az igazság, hogy már elfelejtettük, hogy a régi dolgok is milyen hatásosak voltak. Vagy egyszerűen már meg sem tanították nekünk a régi dolgokat.
A másik nagy probléma a vegyi anyagokkal, mivel nem természetes anyagok, nehezen is bomlanak le. Így nem látjuk előre mit okoznak a környezetünknek hosszú távon.
Ezért szeretnék elindítani egy cikksorozatot, amely igyekszik megoldásokat kínálni a vegyi anyagok elleni védekezésre, az esetleges helyettesítő anyagokra, illetve, hogy mit kerüljünk.Hasonló írások:
Similar Posts:]]>
Íme egy kép a kicsiny házunkról, a tetején a kollektorunkkal. A két ablak közé terveztem még 2 db sörös dobozokból készülendő levegős kollektort fűtéskiegészítésre. A sörkollektorról már raktam be linket előzőleg a bojlereknél.De most inkább a meleg vizes napkollektorról írok.
Egy vákuumcsöves napkollektor mellett döntöttem. A bojlerünket amúgy is lassan bővíteni kellett volna. A jelenlegi 120l-es villanybojler volt. Elvileg 200 l-es bojlerhez 20 db csövet ajánlottak. E helyett, mivel tudtam messze lesz a kollektor a bojlertől én inkább 30 csövest vettem.
A rendszer úgy működik, hogy van 3 hőérzékelő. 1 fent a kollektorban. 1 lent a tartály aljánál, 1 fent a tartály tetejénél. Amikor úgy érzékeli, hogy a tartály aljánál lévő érzékelő 10 fokkal kevesebbet mutat, mint a fenti, akkor a keringető bekapcsol.
A vákuumcsövekben nem megy víz. Itt kívül van egy üvegréteg, belül egy másik. Köztük vákuum. A belső részről alulemezek és rézcső viszi fel a hőt a gyűjtő dobozba, ahol a víz kering.
A kollektorhoz keringő víz le van választva az ivó-víz hálózattól. A hőt egy hőcsérélő spirális csőszakaszon adja le a bojlerben lévő víznek. Ez azért fontos, hogy a kollektorban lévő fagyálló nem keveredjen bele az ivó-víz hálózatba. Mondjuk én természetbarát fagyállót használok, amit a Budapesten a körúton az Azúr vegyszerboltban vettem (etilén-glykol). Azért nem lenne jó, ha szép lassan kimosódna a körből a fagyálló.
Az új tartály úgy néz ki, hogy alul van benne a hőcserélő és itt is lép be a hideg ivó-víz. Így mindig a leghidegebbre tud rádolgozni a kollektor. Valamint, a meleg víz a fizika törvényei szerint felfelé igyekszik. Így az egész tartályt melegíti.
Amennyiben nem süt a nap, úgy a tartály tetején található érzékelő hatására a villany fűtés kapcsol be.
Napkollektor tapasztalatok
- Gyakorlatilag mióta üzembe helyeztük (február vége) alig használtam az éjszakai áramot kiegészítésre.
- Elég sokat szenvedtem az összeállítással, mivel én meg a barátom sem annyira értettünk a vizes rendszerekhez. Végül a sógorom (fűtésszerelő) segítségével ráztuk gatyába a rendszert.
- Az tény, hogy így is alul méreteztem a rendszert. A ~35m cső ami a bojler és a kollektor között van elég sok energiát levesz, hiába van szinte teljesen végig a csöveken 2 cm-es alukasírozott csőhéj. Ezért a téltől egy kicsit még tartok.
- Úgy tűnik eddig a jégesők nem tettek benne kárt.Kb. 2-3 jégesőt már túlélt.
Napkollektor tippek
- Ha nyaralni szeretnétek menni, akkor nem biztos, hogy jó ötlet. Utólag jutott eszembe, hogy ha elmegyek nyaralni mi lesz a melegvízzel. Itt az a gond, ha letakarom a kollektort, a betörőknek felhívás keringőre. Ha nem takarom le, szerintem 1 hét alatt túlforralná a vizet. Ha leengedem a vizet a levegő melegszik túl és tönkre mehetnek a csövek.
Közben kiderült, hogy a csöveknek nem lesz bajuk, ha túlmelegednek, és a biztonsági szelep is leold, bizonyos hőfok felett. Így el tudunk menni nyaralni minden aggodalom nélkül.
- Rövidebb csőszakaszt építs ki a kollektor és a bojler között. Ha beton födémed van, rakd közvetlenül a bojlert a kollektor mögé. Így néhány méterre csökkented a kettő közötti távolságot.
- Szigetelj le minden egyes olyan pontot amit melegnek érzel. Így én pl. leszigeteltem a bojler tetején található kis plexi lap alatti részt is, valamint a tartály tisztító nyílásánál található műanyag burkolat alatti részt is.
- Helyezz a csövek mögé fényvisszaverő reflektort. Ezt elkészítheted Te is. Egyszerűen alufóliával beburkolsz pl. egy osb lapot. Vagy gyárilag sem túl drága. Nekem 9 E Ft vol a 30 csöves kollektorhoz.
- Dél felé tájold a kollektort. Más égtájak felé jelentősen csökken a hatásfok.
- Kb. 45 fok az ideális nyáron. De télen szinte merőlegesnek kellene lennie. Tervezheted úgy is, hogy kb. 70 fokban döntöd, így télen is jobb hatásfokkal fog működni. Nyáron amúgy is több a napfény.
- Magam részéről utólag inkább a “japán” mintát követném, és nem ezt a típusú kollektort választottam volna. A japánok olyan házat terveztek, ahol a déli tető egy nagy kollektor. Alulról száll felfelé a meleg levegő egy lemez alatt. A tetején pl. vizet melegítenek vele, vagy egyszerűen lehúzzák egy ventilátorral a lakásba. Nyáron, amikor túl sok hő termelődik, egyszerűen kiengedik a legmagasabb ponton a felesleges meleget. Ezt egy nagy sörkollektorral is meg lehetne valósítani, ha a gerendák közé helyeznénk a dobozokat. Ez a módszer természetesen “csináld magad”. Esetleg sok buktatóval.
Ha kérdésetek van szívesen válaszolok.Hasonló írások:
Similar Posts:]]>
A használati meleg víz ellátás, talán a második legnagyobb energiaigényű a háztartásban a fűtés után. Nem mindegy tehát, hogyan csináljuk. Az átfolyó vízmelegítőket nem ismerem, de elvileg hatásosabbak tudnak lenni, mint a meleg víz tartályban tároltak. Az éjszakai áram viszont olcsóbb, és kihasználja az elektromos hálózatban keletkező feleslegeket. Ezért most elsősorban a meleg vizes bojlerekről írok.
Napkollektorok
Ezt a legkönnyebb kiváltani napenergiával. Kb. 350-400 EFt környékén már kaphatók napkollektoros rendszerek, amelyek meleg vizet állítanak elő. Az enyém kb. 380 EFt körül jött ki. A napkollektoromról lehet, hogy később írok még egy cikket.
Addig is néhány link a barkácsolóbb kedvűeknek:
napenergia gyakorlati barkácsolás
feketére festett bojler, egyszerű és hatásos
Tippek a villanybojler fogyasztás csökkentésére
- Válasszunk olyan hőfokot ami még megfelelő, és ne többet (45-50 fokos víz már elegendő általában)! 60 fok alatt a vízkő is kevésbé képződik. Minél alacsonyabb a víz hőfoka, annál kevesebb a veszteségi hő is.
- Vízkő mentesítsük a fűtőbetétet 1-2 évente a vizünk keménységétől függően. Érezhetően csökken a fogyaszása utána. Házilag így lehet vízkőmentesíteni.
- Ha például zavart a bojler a fürdőszobában és ezért a pincében, vagy egyéb helyen helyezted el: Szigeteld le a meleg víz csöveket! Szaküzletekben néhány száz Ft-ért kapsz polifoam csőhéjakat. Ezeken hosszában van egy kis hasíték ahol szét tudod vágni a szigetelést és így rá tudod rakni a csőre. Ahol 90 fokos törés van ott vágd el 45 fokban és így illeszd össze:
- Amennyiben 15 méternél hosszabb a csöved, akkor inkább helyezz be új bojlert. Hiába szigeteltek a csöveid, nagyobbak a veszteségek!
- Beszerelhetsz egy lecsupaszított bojlert a bejövő ágra, amely már a házban van. Itt is előmelegszik a víz 15 fok helyett 20-30-35 fokra. Ez már a mosógépnek is segít.
- Ha teheted, zuhanyozz fürdés helyett.
- Ha a túlnyomó szelep túl gyakran csöpög, szereltess be nyomáscsökkentőt a bejövő ágra. Ez inkább víztakarékosság, de az is fontos.
- Amennyiben adott időszakokban van csak szükséged meleg vízre, használj a időzítő kapcsolót. Ezt lehet éjszakai árammal is kombinálni. Például: reggel és este van szükséged forró vízre. Az időzítővel beállítod, hogy pl. 15 óra után kapcsolja csak fel az éjszakai áramot.
Hasonló írások:
Similar Posts:]]>