A víz nagy kincs, bár hazánkban ezt még nem érezzük annyira.
Több európai országba már tankhajókon szállítják a vizet, ugyanúgy mint az olajat.
Nem beszélve arról is, hogy a csapvíz drága is. Nem olyan jó a kútvíz sem a csapvíz sem locsolásra, mosásra, hajmosásra mint az esővíz. Vannak még öregek, akik még mindig gyűjtik az esővizet a hajmosáshoz.
A legegyszerűbb módszer az esővízgyűjtésre a csatorna kifolyó alá helyezett hordó. Ebben viszont elszaporodhatnak a szúnyoglárvák. Így nem árt, ha tetőt is teszünk rá. Illetve lehet kapni már tetővel ellátott esővíz gyűjtőket, amelyek uv állók, tetővel ellátottak, aljukon csapot is találunk. Az ilyen esővíz hordókban a megfagyott víz sem okoz kárt, ugyanis felfelé elcsúszik a jég, mivel a hordók a tetejük felé tágabbak. Vagy vehető 10-15 ezer Ft környékén használtan 1 köbméteres tartály, ugyancsak csappal, fém keretben. Érdemes megemelni a tartályokat olyan magasra, hogy beférjen a csapjuk alá egy vödör, vagy slagot húzva a csapokra locsolhassunk belőle.
Ha viszont a háztartásban is fel szeretnénk használni az esővízet, akkor íme egy oldal, amely pontos leírást ad a háztartási esőviz használatról.Hasonló írások:
Similar Posts:]]>
A hangyairtás csak időleges lehet.Amint elmúlik a szerek hatása, hamarosan megjelennek az új jövevények.
Így talán egyszerűbb lenne távol tartani őket. Több módszer is van a hangyák elriasztására.
Íme két zöld módszer:
- Fokhagyma. Ezt helyezzük olyan helyekre, ahol bejöhetnek, vagy éppen közlekedhetnek a hangyák. Pl. terasz ajtó 2 oldalára egy-egy gerezdet, vagy az éléskamrába a polcok alá a földre néhány gerezdet.
- Levendula, ezt ültethetjük a kertbe olyan növények közelébe, ahol pl. a hangyák tenyésztik a levéltetveket, vagy ugyanúgy is használhatjuk, mint a fokhagymát. Ezt a módszert még nem teszteltem. Tény, hogy a levendula mellett nem látok hangyákat a kertben.
Hasonló írások:
Similar Posts:]]>
Az előző cikkhez kapcsolódva, a falevelek is szénmegkötők, amelyek egyenesen oda juttatják a szenet, ahol nagy szükség van rájuk: a talajba.
Ahogy elnézem a kertem, főleg a körtefák alatt feketítik meg a földet. A körtefák levelei már lehulláskor is sokkal sötétebbnek és vaskosabbnak néznek ki mint a mogyorófa, fűzfa, nyírfa, almafa, meggy és barackfáim levelei.
Ezzel valójában sokkal több szenet kötnek meg a fák, mint ha csak a törzsükben, ágaikban eltárolt mennyiséget nézzük. A talajba juttatott szén pedig gazdagítja a talaj élővilágát, valamint feketévé varázsolja azt.Hasonló írások:
Similar Posts:]]>
Új technológia van kialakulóban. A bioszén készítés szerves hulladékból.A komposztálásnak van egy hátránya, hogy sok metán kerül általa a levegőbe. A metán jóval erősebb üvegházhatású gáz, mint a CO2.
A városok hulladékának 35-45%-a szerves hulladék, amelyből bioszenet és energiát állíthatnánk elő.
Így kb. 21%-al csökkenne a városok CO2 kibocsájtása.
A létrejött bioszenet talajhoz keverve, kb 50%-al növelhető a terméshozam.
A talajból az első mérések szerint nem távozik a szén a levegőbe.
Egyetlen hátránya a komposztálással szemben, hogy nem kerülnek vissza az egyéb ásványi anyagok a talajba.
Igaza volt nagyapáinknak, amikor faszenet kevertek a talajhoz!
Forrás: Discovery Science – ÖkopoliszHasonló írások:
Similar Posts:]]>
Jön a tél. Jönnek az influenza stb. járványok.
Zártabb légterűek lesznek a lakások is.
Ha kettő vagy több ember lakik egy lakásban, könnyen átadhatják egymásnak a légúti fertőzéseket.
Erre lehet megoldás, ha néhány csepp illóolajat párologtatunk:
- 5 csepp kakukkfűolaj
- 3 csepp eukaliptuszolaj
- 2 csepp szegfűszegolaj
Ezek egyűtt fertőtlenítik a levegőt, így akadályozzák meg a betegségek továbbterjedését.
(forrás: Petra Neumayer – Természetes antibiotikumok)Hasonló írások:
Similar Posts:]]>